Az Eger Rali rajtvárakozója és a rajtdobogója között hozta meg Gáll Csaba élete legnehezebb döntését...

... és adta el féltett kincsét az Opel Asconát, úgyhogy a versenyen már nem tudott elindulni. Az okot gondolom, mindenki kitalálja. De azért nem kell félteni Gáll Csabit, a héten több linket is kaptam tőle, hogy ezt meg ezt az autót nézegeti a neten, mint egy historic raliautó donorját.

Na de menjünk sorban: „Már egy ideje hirdettem az Opelt” – mesélte Gáll. „Volt rá sok érdeklődő, páran meg is nézték. A verseny hetében tűnt fel Gaál Józsi (az Opel Gaál), akinek nagyon tetszett az autó, és egész héten alkudoztunk. Ahogy mentünk a rajtdobogóhoz, a rajtvárakozóban tett egy ajánlatot, amit én kivételesen az eszemre hallgatva elfogadtam. Annyit kértem, hogy a rajtdobogón még átmehessek. Ott egy kicsit el is csuklott a hangom, mert azért nagyon a szívemhez nőtt ez az autó.”



„Nagyon nehéz döntés volt. Egy hónapja készültünk az Eger Ralira, Kiss Rolandnak ez lett volna pályafutása első rali 1-es versenye, mint navigátor. Mondtam neki a rajt előtt, hogy van egy rossz hírem. Ő is a földön jár, úgyhogy megértette.”

„Az ok nagyon egyszerű. A korábbi támogatóm, a Watt 22 az idén visszalépet. Nagyon sokat köszönhetek nekik, mindig nagyon korrektek voltak és azt hiszem, őket is sikerült megfertőznöm a historic rali szeretetével. Egész télen támogatót kerestem. Sokat kilincseltem, vártam előszobákban. Nyugodt szívvel mondhatom, hogy mindent megtettem, de nem jött össze. A barátaim és a családom segítségével tudtam volna menni Egerben. Attól féltem, hogy ha valami jó eredményt érünk el, akkor hétfőn már azon dolgoztam volna, hogy Miskolcon is ott lehessünk. Ezt pedig támogató nélkül nem lehet megtenni. Azért is döntöttem az autó eladása mellett, mert nem akartam adósságspirálba kerülni. Mindent odaadtam az Asconával. Nem akartam megtartani belőle egyetlen alkatrészt sem, mert ismerem magam, képes lettem volna autót építeni egy lámpa köré is.”

Aki azonban ismeri Gáll Csabit, az nehezen tudja őt úgy elképzelni, hogy ne a neten lógna, eladó Asconát vagy C Kadettet keresve.



„Nem hagyom abba a versenyzést, ez biztos. Gondolkoztam egy Mazda 323 GT-R-ben, de egy utcai Subarut is megnéztem, de aztán rájöttem, hogy nekem olyan autó kell, amiben üvölt a Weber és hátul kapar, tehát csak historic jöhet szóba.”

„Nagy álmom egy Ascona 400, amiről nem tettem le, egyszer nekem egy olyan 270 LE-s autóval még versenyeznem kell. Mondjuk a futóműve és a műanyag domborítások itt vannak a garázsban. A karosszéria sem lenne probléma, úgyhogy egy demóautót össze tudnék rakni belőle. A motor a legnehezebb kérdés. A hengerfejét például aranyárban mérik. Annak idején a Cosworth készítette. Gyártottak belőle ötszázat, amiből háromszázat elversenyeztek, a maradék kétszázat pedig historicban használják, vagy gyűjtőknél van.”

„De egy C Kadett is nagyon tetszene, vagy egy Vauxhall Chevette. Az Ascona 400 kb olyan árban lenne, mint egy R3-as, az C Kadett pedig, mint egy R2-es autó. Talán olcsóbban is lehetne üzemeltetni.”

„Előbb azonban a hátteret kell megteremteni hozzá, csapatot építeni körém, és csak utána jöhet az autó. Tele vagyok tervekkel, és nagyon szeretnék a Mecsek Ralin, a historic Eb-n rajthoz állni. A C Kadett megvalósítható lenne, az Ascona 400-hoz nagy pénztárca kellene. (Sebők) Csabi barátom felajánlotta, hogy ha Opellel versenyzek, akkor beszáll egy Opel Blitz szervizautóval. Kicsit kellene rá költeni, de már itt van, és egy nagyon jó kiállású csapatot lehetne összehozni.”

Az Eger Rali hiánya azonban nagyon benne maradt Gállban, akin már a rali elvonási tünetei is jelentkeztek.

„Nagyon mentem volna, nagyon készültem, és egyszerűen annyira bennem maradt ez a verseny, hogy most azt nézegetem, hogy mivel lehetne menni az RTE-n Esztergomban. Bármivel rajthoz állnék, csak mehessek. Még Ördögh Mixit is megkérdeztem, hogy kibérelhetném-e az Escortját. Nagyon aranyos volt, szívesen odaadta volna, de mondta, hogy szerinte nem bírná ki alattam a versenyt. Most keresek valami mást. Van valami ötleted?”