Mohács Kupa 2010
Nem gondoltam régebben arra, hogy egy beszámolót írjak egy versenyről.
A hétvégi terep rallye szezonnyitó versenye Mohácson olyan élményt hagyott bennem hogy le kellett írjam, hogy meg tudjam osztani az élményeimet azokkal, akik nem voltak ott vagy csak kíváncsiak arra mi történt Mohácson, a hétvégén.
Egy kis beszámoló az én szemszögemből hogy is éltem meg a várva várt mohácsi terep rallye országos bajnokság szezonnyitó futamát. Az év elején, amikor az MNASZ kiadta az ideiglenes versenynaptárát a 2010-es évre örömmel olvastam, hogy Mohács és környéke bekapcsolódik a Terep rallye életébe. Az országos rallye bajnokság egri szezonnyitója is március utolsó hétvégéjére eset, mégis gondolkodás nélkül a mohácsi verseny mellett döntöttem. Nem csak azért döntöttem, így mert Pécsett lakom.
A döntésem oka egyszerű. Nagyon jó érzés tölt el, hogy részese lehetek egy olyan versenynek, amit először rendeznek meg a rendezők a nagyközönség számára. A szezonnyitó mohácsi futamon nem csak a helyszín volt újdonság a versenyzőknek, hanem a 3 szoros magyar rallye bajnok Benik Balázs megjelenése a Terep Rallye-ban.
Péntek kora reggeltől kezdettét vette egy eszeveszett rohanás és kapkodási sorozat, hogy időben leérjek Mohácsra, a rajtceremóniára és az azt követő prológra, Lánycsókra. A nagy sietség meghozta a várva várt sikert, hiszen délután 13.00 órakor nagyon fáradtan a főtéren lévő versenyirodán az előre telefonon egyeztetett akkreditáción sikeresen túl estem.
Gyorsan elfogyasztott ebédem után körbe néztem a főtéren kialakított szervizparkban, ami nagyszerűen volt elrendezve a kilátogató nézők fogadására. A televízióban jól ismert személységre voltak leginkább kíváncsiak a kilátogató emberek, akik szerették volna testközelből is megismerni őket.
Mikor oda értem a szervizparkban már rengetek ember vette körül Várkonyi Andreát és Azurák Csabát, akik alig győzték a rengeteg aláírást és a közös fényképkészítést a helybéliekkel. Palik László ennél jóval „zárkózottabb” volt nem sok mindenkit engedet maga mellé(Ez elmondható az egész hétvégéről).
A másik, akire sokan kíváncsiak voltak még, az nem más volt, mint a rallye-ból átigazolt 3 szoros magyar bajnok Benik Balázs személye. Elég furcsa volt eleinte Balázst látni a nagy monstrumok mellett menni jobbra-balra.
A kötelező 14:00 órai versenyzői eligazítás közben jobban „körbe szimatoltam” a környéken, beszélgettem az ismerősökkel és már izgatottam-vártam a 15:00 órai hivatalos megnyitott, amit ha jól emlékszem, akkor a sátorhelyi néptánc együttes nyitott meg.
Látszott rajtuk egy kis lámpaláz, de ez természetes, hiszen egy nem mindennapi fellépésen vettek részt Mohács főterén. Nekem személy szerint nagyon tetszett a bemutatott produkciójuk.
Mielőtt feltűntek volna a versenyzők az autójukkal a rajtdobogóra, Dr. Hargitai János országgyűlési képviselő, a Baranya megyei közgyűlés elnöke mondott nyitó beszédet, aki maga is belekóstolt a száguldozásba Mohácsra jövet, amit a kint lévő rendőrök már nem néztek olyan jól szemmel.
Elsőként Palik László- Darázsi Gábor gördült a rajtdobogóra. Őket a Szalay Balázs- Bunkoczi László követett, akik a céldobogót elég lendületesen hagyták el. Éppen hogy nem vittek magukkal egy darabig. Igazán nem tudom mire volt jó ez a fajta lejövetel, mert a szétnyíló ember tömegből előbukkanhatott volna egy kisgyermek is, aki nem biztos, hogy időben el tudott volna lépni a száguldó autó elől. Na, mindegy.
Majd sorra következett a többi versenyző páros is szépen sorban. A rajtoltatást Mohács polgármestere Szekó József vette át miután megtartotta beszédét. 10 autó után ismét nagy sietés volt prológra a Mohács mellett található Lánycsókra ahol a szervezők egy 7km-es pályát jelölték ki a versenyzőknek.
Ezúton is köszönöm Lepold Zsoltinak a fuvart a prológra meg vissza Mohácsra. Lánycsókon egy kis kalandtúra után mivel nem nagyon tudtuk hol vagyunk a rajt előtti percekben megtaláltuk a pályát. Sajnos egy utcával feljebb kötöttunk, ki mint szerettük volna és már csak pár perc volt a rajtig így már nem tudtunk eljutni az előre eltervezett helyre.
A verseny során azért bebizonyosodott, nem is baj hogy nem jutottunk el oda ahova szerettünk volna a Zsoltival. Elsőként itt is a Palik - Darázsi kettős érkezett, akiknek később fékproblémái lettek,majd a Szalay- Bunkoczi páros abszolválta két keréken a kanyart.
Ekkor még nem sejtettem, hogy nem ez volt az utolsó akció a prológon. Szalayékat a Korda Erik- Tóth György páros követett, akik határozott fordulóval jelezték, hogy komolyan gondolják a hétvégi versenyt.
Jöttek-mentek a versenyzők majd kaptam a hírt, hogy a Kéri Szilveszter- Póti Attila páros autója kigyulladt és nehezen boldogulnak az oltással. Sajnos ők itt fel is adták a versenyt.
Sokat nem kellett várni, hogy megjelenjen a Benik Balázs-Lukács József páros, akiket nagyon vártam már. Kíváncsi tekintettel néztem az optikán keresztül, hogy fogja abszolválni a kanyart.
A befordulás után az autó két kerékre állt, amit hihetetlen reflexszel, a legjobb időben lereagált Balázs hogy nehogy felboruljon az autó, de szerencséjükre-talpra állt az autójuk. Mintha mi sem történt volna megkerültek a szántóföldön és száguldoztak tovább a pályán.
Őket követte Várkonyi Andrea- Azurák Csabával az oldalán. Biztonságosan teljesítették a kanyart gondolva arra, hogy még nagyon hosszú lesz a verseny. A 15-os rajtszámmal indult a Liszi László, akinek az oldalán Páva Zsolt, Pécs polgármestere foglalt helyett a 7km-es szakaszra. Az optikán keresztül láthatólag mosolyogva jelezte, hogy minden rendben, a navigátori szerepben.
Egy darabig szépen ment a verseny mindenki úgy abszolválta a kanyart, ahogy eltervezte hiba nélkül egészen a 95-os rajtszámmal versenyző párosig. A Szlovén versenyző páros Andrej Brunet- Andrej Jereb két kerékkel próbálták abszolválni a kanyart.
Nekik már nem volt szerencséjük és oldalra borultak. Sajnos nem tudtuk vissza borítani őket és a mögöttük induló honfi társaik Danij Novak - Robert Ambroz álltak meg hogy visszaborítsák a csapat társaikat.
Őket a 4 Quados és egy motoros versenyző követett a prológon, a pénteki napon. Rohanás vissza a szervizparkba, ami már zsúfolásig megtelt emberekkel. Nagy volt a nyüzsgés a versenyzők alig győzték az autogramokat osztani a különböző promóciós anyagokra.
Pár órás ott lét után haza utaztam Pécsre. Szombat kora reggeli indulás után szembesülnöm kellett azzal, ténnyel hogy a pénteki rövidnadrágos-póló viseletet az eső miatt el kell felejtenem.
Az eső mellett sikeres eltévedés is volt a GPS vicces kedve miatt, de egy-két telefon után meglett a SS2 célja a Mohács-szőlőhegyi vaskapu kastély után részen.
A leesett eső mennyiség pont elegendő volt, hogy dagonyát csináljon a pályából. Miután a gumicsizmát, esőruhámat felhúztam elindultam megkeresni a számomra kedvező helyett.
Egy nézők nélküli területet sikerült találnom. A mezőny pontosan 10:15-kor rajtolt a prológ eredmények alapján a 45 km-es szakaszon. Körülbelül 30 perc elteltével megérkezet az első versenyzőpáros Szalay - Bunkoczi kettős, akiket a Korda-Tóth páros követett.
Fazekas Károly - Mauer Péter elrajtoltak a szakaszon, de később felborultak és feladni kényszerültek a versenyt. Különösebb esemény nélkül zajlott le a szelektív szakasz és a végére az eső is elállt.
Átöltöztem szárazabb időre, de a csizmát magamon hagytam, mert eléggé felázott a talaj. A szél ellenére nehezen száradt a pálya bent a völgyben. Gyors ebédelés, folyadékpótlás után újra elindultam a kiszemelt helyre. Itt már több helyi néző volt már.
Miközben vártam, hogy elrajtoljon a mezőny 14:15-kor betekintést nyertem egy idős pásztor bácsi segítségével a birka legeltetés rejtelmeibe. Több száz birka és bárány volt a szabadban. Aranyos volt a bácsi, mert azt se tudta, hogy mi folyik itt, de nagyon kíváncsi volt Palik Lászlóra, mert mindenki csak róla beszélt a tv-ben.
A beszélgetés addig tartott, míg az optikán keresztül farkasszemet nem néztem egy birkával. Inkább gyorsan eliszkoltam onnan nehogy betámadjon a jószág. Nagy örömömre ki-kisütött a nap a felhőzet mögül.
Közben megérkezett a Szalay- Bunkoczi páros majd a Korda-Tóth páros. A Palik - Darázsi kettős egy balhátsó defekttel érkeztek. Közben Benik Balázs is a sár fogva tartottja lett és már nem tudott kijönni a szelektív szakaszról.
Különösebb esemény nélkül jöttek-mentek a versenyzők, ami meg nem érkezet a Várkonyi Andrea- Azurák Csaba páros, akiket nagy tapssal fogadtak a kilátogató nézők, akiket a páros a biztatást dudaszóval köszönték meg.
Érdekes hogy a kint lévő nézőközönség nem is tudta, hogy mi a terep rallye és a médiában elhangzottak alapján még is kilátogattak és biztatták a két tv csatorna versenyzőit. A 106 rajtszámmal versenyző quados Mészöly Tamás bal hátsó defekttel érkezett meg.
Jó volt látni, hogy a verseny végén a keletkezett hulladékot és a sörös dobozokat szó nélkül eltették a nézők egy szatyorba, amit elvittek magukkal. A gyönyörű környezetben egy kicsit beszélgettem még a helybéliekkel. Volt, aki almával kínálta a Stop-ba érkező versenyzőket és volt olyan hölgy, aki azt mondta nekem, hogy „30 éve él itt és nem látott ilyen forgalmat, embert, ami óta itt él”.
Gyorsan vissza a szervizparkba, ami a megszokott módon ismét tömve volt. Pár óra ott lét után ismét elindultam haza. Az óra átállítás miatt korán, nehezen, fáradtan ébredtem, de megnyugodva konstatáltam, hogy felhőtlen az ég és egy száraz-napsütéses időnek nézhetek elébe.
Az SS5,7 szakaszra mentem Bárba GPS nélkül. Nagyon hamar meglett a szakasz célja. Gyönyörű idő ellenére nagyon hideg szél fújt. Reggelizés után felhúztam a gumicsizmát, a téli sapkát és útnak indultam az ismeretlenben.
Megtaláltam a helyemet az első körre, de menet közben a második szakaszra is megtaláltam a számomra kedvező helyet. Rendkívül erős-hideg szél fújt, de kihasználtam a napsütés adta élményt amint sütötte az arcomat illetve az elém tárulkozó festői környezetett.
A rajt egy picit csúszott az előző napi büntetések miatt és a rajtsorrend is a pénteki prológ eredménye alapján rajtoltatták a mezőnyt. 9-kor indult útjának a Szalay - Bunkoczi páros, ami kb.30perc elteltével meg is érkeztek hozzám. Őket a Korda-Tóth páros követett.
Látszólag mindenki rendben teljesítette a szakaszt kivéve a pénteki prológ oldalra dőlős szlovén párosa, akik ismét oldalra dűltek tőlem nem messze. Mire leszaladtam a 43 lábamon lévő 45-os gumicsizmával addigra a csapat társuk megint visszaborította őket.
Kicsit lemaradtam róla. A quados, motoros versenyzőket már onnan néztem ahonnan a következő szakaszra kinéztem magamnak. Egy gyors ebédelés, szieszta után lecseréltem a gumicsizmát sportcipőre.
Visszasétálva a kiszemelt helyre várva a mezőnyre hogy elrajtoljanak. Közben csak jöttek és jöttek a kilátogató helybéliek. Körülbelül lehetet egy 50-70 néző. Mindenki csak jót mondott a versenyről, tetszettek nekik az autók.
Egyetlen egy negatívumuk volt. Palik László elutasító viselkedésére panaszkodtak sokan. Ez igaz volt mindegyik napra. Sokan csalódtak benne. Közben érkeztek sorban a versenyzők. Benik Balázs egy gyönyörű erőcsúsztatásos fordulót mutatott be, ami a Rallye-ban eltöltött évek alatt oly sokszor megmutatott már.
Lukács András- Szegedi Ferenc páros kicsit szélesebbre vette a fordulót, mint kellett volna. Az autó és én megúsztuk a kalandot. Itt is mind mindenhol a Várkonyi Andrea- Azurák Csaba párost fogadták legjobban a nézők. Persze, most is megkapták a jutalom dudaszót.
A Lónyai Pál - Garamvölgyi Zoltán váltó problémákkal érkeztem meg. Nagy sikert arattak nézők körében a 3 quados és az egy motoros versenyzők. Velük véget ért az első Mohács kupa.
A nézőkre visszatérve. Most voltak először versenyt nézni és senki nem ment a kanyar szélére. A helyszínen lévő két biztonsági embernek senkire nem kellett rászólni ide meg oda álljon. Rendkívül fegyelmezettem nézték a versenyt. Szemetet egyáltalán nem hagytak maguk mögött annak ellenére, hogy volt pár kupac illegális szemét szétszórva.
Gyorsan visszatérve Mohácsra a szervizparkba a díjkiosztóra. Már nem volt meglepő a rengetek ember, ami bent volt a főtéren. Mindenki megpróbálta begyűjteni a hiányzó autogramokat, közös fotókészítés a versenyzőkkel.
Délután 16:00 órakor kezdetét vette a díjkiosztó fordított sorrendben. Mindenki átvette Mohács város ajándékát Szekó József és Dr. Hargitai János uraktól. Legnagyobb tapsot a Várkonyi Andrea- Azurák Csaba páros kapta a nézőktől.
A három nap alatt, akikkel beszéltem mindenki egytől egyik maximálisan meg volt elégedve a versennyel. Rengeteg boldog, mosolygós embert láttam a szervizparkban, pálya szélén. A tv-s páros mellett Korda Erik volt a nézők nagy kedvence, akik még pénteken azt sem tudták kicsoda.
Nem tudom megmondani mikor éreztem ennyire jól magamat egy versenyen. Egy örök élmény maradt meg bennem, amit nagyon remélem, hogy jövőre meg tud a rendezőség ismételni. A díjkiosztó után egy órával már a szemét össze volt söpörve és a csapatok által elhelyezet szemeteszsákok is össze voltak szedve.
Egy jó példa volt, hogy megmutassák, miként lehet tisztán tartani egy várost. Szeretném, megköszöni a szakágnak, a rendezőknek és azoknak az embereknek, aki elhozták Mohács városában ezt a fantasztikus versenyt.
Külön köszönöm a helybéli lakosoknak, polgárőröknek a sok-sok kedvességet, amit kaptam tőlük. Továbbá köszönöm azoknak az embereknek, akik segítették a munkámat a hétvégén.
Egy kis beszámoló az én szemszögemből hogy is éltem meg a várva várt mohácsi terep rallye országos bajnokság szezonnyitó futamát. Az év elején, amikor az MNASZ kiadta az ideiglenes versenynaptárát a 2010-es évre örömmel olvastam, hogy Mohács és környéke bekapcsolódik a Terep rallye életébe. Az országos rallye bajnokság egri szezonnyitója is március utolsó hétvégéjére eset, mégis gondolkodás nélkül a mohácsi verseny mellett döntöttem. Nem csak azért döntöttem, így mert Pécsett lakom.
A döntésem oka egyszerű. Nagyon jó érzés tölt el, hogy részese lehetek egy olyan versenynek, amit először rendeznek meg a rendezők a nagyközönség számára. A szezonnyitó mohácsi futamon nem csak a helyszín volt újdonság a versenyzőknek, hanem a 3 szoros magyar rallye bajnok Benik Balázs megjelenése a Terep Rallye-ban.
Péntek kora reggeltől kezdettét vette egy eszeveszett rohanás és kapkodási sorozat, hogy időben leérjek Mohácsra, a rajtceremóniára és az azt követő prológra, Lánycsókra. A nagy sietség meghozta a várva várt sikert, hiszen délután 13.00 órakor nagyon fáradtan a főtéren lévő versenyirodán az előre telefonon egyeztetett akkreditáción sikeresen túl estem.
Gyorsan elfogyasztott ebédem után körbe néztem a főtéren kialakított szervizparkban, ami nagyszerűen volt elrendezve a kilátogató nézők fogadására. A televízióban jól ismert személységre voltak leginkább kíváncsiak a kilátogató emberek, akik szerették volna testközelből is megismerni őket.
Mikor oda értem a szervizparkban már rengetek ember vette körül Várkonyi Andreát és Azurák Csabát, akik alig győzték a rengeteg aláírást és a közös fényképkészítést a helybéliekkel. Palik László ennél jóval „zárkózottabb” volt nem sok mindenkit engedet maga mellé(Ez elmondható az egész hétvégéről).
A másik, akire sokan kíváncsiak voltak még, az nem más volt, mint a rallye-ból átigazolt 3 szoros magyar bajnok Benik Balázs személye. Elég furcsa volt eleinte Balázst látni a nagy monstrumok mellett menni jobbra-balra.
A kötelező 14:00 órai versenyzői eligazítás közben jobban „körbe szimatoltam” a környéken, beszélgettem az ismerősökkel és már izgatottam-vártam a 15:00 órai hivatalos megnyitott, amit ha jól emlékszem, akkor a sátorhelyi néptánc együttes nyitott meg.
Látszott rajtuk egy kis lámpaláz, de ez természetes, hiszen egy nem mindennapi fellépésen vettek részt Mohács főterén. Nekem személy szerint nagyon tetszett a bemutatott produkciójuk.
Mielőtt feltűntek volna a versenyzők az autójukkal a rajtdobogóra, Dr. Hargitai János országgyűlési képviselő, a Baranya megyei közgyűlés elnöke mondott nyitó beszédet, aki maga is belekóstolt a száguldozásba Mohácsra jövet, amit a kint lévő rendőrök már nem néztek olyan jól szemmel.
Elsőként Palik László- Darázsi Gábor gördült a rajtdobogóra. Őket a Szalay Balázs- Bunkoczi László követett, akik a céldobogót elég lendületesen hagyták el. Éppen hogy nem vittek magukkal egy darabig. Igazán nem tudom mire volt jó ez a fajta lejövetel, mert a szétnyíló ember tömegből előbukkanhatott volna egy kisgyermek is, aki nem biztos, hogy időben el tudott volna lépni a száguldó autó elől. Na, mindegy.
Majd sorra következett a többi versenyző páros is szépen sorban. A rajtoltatást Mohács polgármestere Szekó József vette át miután megtartotta beszédét. 10 autó után ismét nagy sietés volt prológra a Mohács mellett található Lánycsókra ahol a szervezők egy 7km-es pályát jelölték ki a versenyzőknek.
Ezúton is köszönöm Lepold Zsoltinak a fuvart a prológra meg vissza Mohácsra. Lánycsókon egy kis kalandtúra után mivel nem nagyon tudtuk hol vagyunk a rajt előtti percekben megtaláltuk a pályát. Sajnos egy utcával feljebb kötöttunk, ki mint szerettük volna és már csak pár perc volt a rajtig így már nem tudtunk eljutni az előre eltervezett helyre.
A verseny során azért bebizonyosodott, nem is baj hogy nem jutottunk el oda ahova szerettünk volna a Zsoltival. Elsőként itt is a Palik - Darázsi kettős érkezett, akiknek később fékproblémái lettek,majd a Szalay- Bunkoczi páros abszolválta két keréken a kanyart.
Ekkor még nem sejtettem, hogy nem ez volt az utolsó akció a prológon. Szalayékat a Korda Erik- Tóth György páros követett, akik határozott fordulóval jelezték, hogy komolyan gondolják a hétvégi versenyt.
Jöttek-mentek a versenyzők majd kaptam a hírt, hogy a Kéri Szilveszter- Póti Attila páros autója kigyulladt és nehezen boldogulnak az oltással. Sajnos ők itt fel is adták a versenyt.
Sokat nem kellett várni, hogy megjelenjen a Benik Balázs-Lukács József páros, akiket nagyon vártam már. Kíváncsi tekintettel néztem az optikán keresztül, hogy fogja abszolválni a kanyart.
A befordulás után az autó két kerékre állt, amit hihetetlen reflexszel, a legjobb időben lereagált Balázs hogy nehogy felboruljon az autó, de szerencséjükre-talpra állt az autójuk. Mintha mi sem történt volna megkerültek a szántóföldön és száguldoztak tovább a pályán.
Őket követte Várkonyi Andrea- Azurák Csabával az oldalán. Biztonságosan teljesítették a kanyart gondolva arra, hogy még nagyon hosszú lesz a verseny. A 15-os rajtszámmal indult a Liszi László, akinek az oldalán Páva Zsolt, Pécs polgármestere foglalt helyett a 7km-es szakaszra. Az optikán keresztül láthatólag mosolyogva jelezte, hogy minden rendben, a navigátori szerepben.
Egy darabig szépen ment a verseny mindenki úgy abszolválta a kanyart, ahogy eltervezte hiba nélkül egészen a 95-os rajtszámmal versenyző párosig. A Szlovén versenyző páros Andrej Brunet- Andrej Jereb két kerékkel próbálták abszolválni a kanyart.
Nekik már nem volt szerencséjük és oldalra borultak. Sajnos nem tudtuk vissza borítani őket és a mögöttük induló honfi társaik Danij Novak - Robert Ambroz álltak meg hogy visszaborítsák a csapat társaikat.
Őket a 4 Quados és egy motoros versenyző követett a prológon, a pénteki napon. Rohanás vissza a szervizparkba, ami már zsúfolásig megtelt emberekkel. Nagy volt a nyüzsgés a versenyzők alig győzték az autogramokat osztani a különböző promóciós anyagokra.
Pár órás ott lét után haza utaztam Pécsre. Szombat kora reggeli indulás után szembesülnöm kellett azzal, ténnyel hogy a pénteki rövidnadrágos-póló viseletet az eső miatt el kell felejtenem.
Az eső mellett sikeres eltévedés is volt a GPS vicces kedve miatt, de egy-két telefon után meglett a SS2 célja a Mohács-szőlőhegyi vaskapu kastély után részen.
A leesett eső mennyiség pont elegendő volt, hogy dagonyát csináljon a pályából. Miután a gumicsizmát, esőruhámat felhúztam elindultam megkeresni a számomra kedvező helyett.
Egy nézők nélküli területet sikerült találnom. A mezőny pontosan 10:15-kor rajtolt a prológ eredmények alapján a 45 km-es szakaszon. Körülbelül 30 perc elteltével megérkezet az első versenyzőpáros Szalay - Bunkoczi kettős, akiket a Korda-Tóth páros követett.
Fazekas Károly - Mauer Péter elrajtoltak a szakaszon, de később felborultak és feladni kényszerültek a versenyt. Különösebb esemény nélkül zajlott le a szelektív szakasz és a végére az eső is elállt.
Átöltöztem szárazabb időre, de a csizmát magamon hagytam, mert eléggé felázott a talaj. A szél ellenére nehezen száradt a pálya bent a völgyben. Gyors ebédelés, folyadékpótlás után újra elindultam a kiszemelt helyre. Itt már több helyi néző volt már.
Miközben vártam, hogy elrajtoljon a mezőny 14:15-kor betekintést nyertem egy idős pásztor bácsi segítségével a birka legeltetés rejtelmeibe. Több száz birka és bárány volt a szabadban. Aranyos volt a bácsi, mert azt se tudta, hogy mi folyik itt, de nagyon kíváncsi volt Palik Lászlóra, mert mindenki csak róla beszélt a tv-ben.
A beszélgetés addig tartott, míg az optikán keresztül farkasszemet nem néztem egy birkával. Inkább gyorsan eliszkoltam onnan nehogy betámadjon a jószág. Nagy örömömre ki-kisütött a nap a felhőzet mögül.
Közben megérkezett a Szalay- Bunkoczi páros majd a Korda-Tóth páros. A Palik - Darázsi kettős egy balhátsó defekttel érkeztek. Közben Benik Balázs is a sár fogva tartottja lett és már nem tudott kijönni a szelektív szakaszról.
Különösebb esemény nélkül jöttek-mentek a versenyzők, ami meg nem érkezet a Várkonyi Andrea- Azurák Csaba páros, akiket nagy tapssal fogadtak a kilátogató nézők, akiket a páros a biztatást dudaszóval köszönték meg.
Érdekes hogy a kint lévő nézőközönség nem is tudta, hogy mi a terep rallye és a médiában elhangzottak alapján még is kilátogattak és biztatták a két tv csatorna versenyzőit. A 106 rajtszámmal versenyző quados Mészöly Tamás bal hátsó defekttel érkezett meg.
Jó volt látni, hogy a verseny végén a keletkezett hulladékot és a sörös dobozokat szó nélkül eltették a nézők egy szatyorba, amit elvittek magukkal. A gyönyörű környezetben egy kicsit beszélgettem még a helybéliekkel. Volt, aki almával kínálta a Stop-ba érkező versenyzőket és volt olyan hölgy, aki azt mondta nekem, hogy „30 éve él itt és nem látott ilyen forgalmat, embert, ami óta itt él”.
Gyorsan vissza a szervizparkba, ami a megszokott módon ismét tömve volt. Pár óra ott lét után ismét elindultam haza. Az óra átállítás miatt korán, nehezen, fáradtan ébredtem, de megnyugodva konstatáltam, hogy felhőtlen az ég és egy száraz-napsütéses időnek nézhetek elébe.
Az SS5,7 szakaszra mentem Bárba GPS nélkül. Nagyon hamar meglett a szakasz célja. Gyönyörű idő ellenére nagyon hideg szél fújt. Reggelizés után felhúztam a gumicsizmát, a téli sapkát és útnak indultam az ismeretlenben.
Megtaláltam a helyemet az első körre, de menet közben a második szakaszra is megtaláltam a számomra kedvező helyet. Rendkívül erős-hideg szél fújt, de kihasználtam a napsütés adta élményt amint sütötte az arcomat illetve az elém tárulkozó festői környezetett.
A rajt egy picit csúszott az előző napi büntetések miatt és a rajtsorrend is a pénteki prológ eredménye alapján rajtoltatták a mezőnyt. 9-kor indult útjának a Szalay - Bunkoczi páros, ami kb.30perc elteltével meg is érkeztek hozzám. Őket a Korda-Tóth páros követett.
Látszólag mindenki rendben teljesítette a szakaszt kivéve a pénteki prológ oldalra dőlős szlovén párosa, akik ismét oldalra dűltek tőlem nem messze. Mire leszaladtam a 43 lábamon lévő 45-os gumicsizmával addigra a csapat társuk megint visszaborította őket.
Kicsit lemaradtam róla. A quados, motoros versenyzőket már onnan néztem ahonnan a következő szakaszra kinéztem magamnak. Egy gyors ebédelés, szieszta után lecseréltem a gumicsizmát sportcipőre.
Visszasétálva a kiszemelt helyre várva a mezőnyre hogy elrajtoljanak. Közben csak jöttek és jöttek a kilátogató helybéliek. Körülbelül lehetet egy 50-70 néző. Mindenki csak jót mondott a versenyről, tetszettek nekik az autók.
Egyetlen egy negatívumuk volt. Palik László elutasító viselkedésére panaszkodtak sokan. Ez igaz volt mindegyik napra. Sokan csalódtak benne. Közben érkeztek sorban a versenyzők. Benik Balázs egy gyönyörű erőcsúsztatásos fordulót mutatott be, ami a Rallye-ban eltöltött évek alatt oly sokszor megmutatott már.
Lukács András- Szegedi Ferenc páros kicsit szélesebbre vette a fordulót, mint kellett volna. Az autó és én megúsztuk a kalandot. Itt is mind mindenhol a Várkonyi Andrea- Azurák Csaba párost fogadták legjobban a nézők. Persze, most is megkapták a jutalom dudaszót.
A Lónyai Pál - Garamvölgyi Zoltán váltó problémákkal érkeztem meg. Nagy sikert arattak nézők körében a 3 quados és az egy motoros versenyzők. Velük véget ért az első Mohács kupa.
A nézőkre visszatérve. Most voltak először versenyt nézni és senki nem ment a kanyar szélére. A helyszínen lévő két biztonsági embernek senkire nem kellett rászólni ide meg oda álljon. Rendkívül fegyelmezettem nézték a versenyt. Szemetet egyáltalán nem hagytak maguk mögött annak ellenére, hogy volt pár kupac illegális szemét szétszórva.
Gyorsan visszatérve Mohácsra a szervizparkba a díjkiosztóra. Már nem volt meglepő a rengetek ember, ami bent volt a főtéren. Mindenki megpróbálta begyűjteni a hiányzó autogramokat, közös fotókészítés a versenyzőkkel.
Délután 16:00 órakor kezdetét vette a díjkiosztó fordított sorrendben. Mindenki átvette Mohács város ajándékát Szekó József és Dr. Hargitai János uraktól. Legnagyobb tapsot a Várkonyi Andrea- Azurák Csaba páros kapta a nézőktől.
A három nap alatt, akikkel beszéltem mindenki egytől egyik maximálisan meg volt elégedve a versennyel. Rengeteg boldog, mosolygós embert láttam a szervizparkban, pálya szélén. A tv-s páros mellett Korda Erik volt a nézők nagy kedvence, akik még pénteken azt sem tudták kicsoda.
Nem tudom megmondani mikor éreztem ennyire jól magamat egy versenyen. Egy örök élmény maradt meg bennem, amit nagyon remélem, hogy jövőre meg tud a rendezőség ismételni. A díjkiosztó után egy órával már a szemét össze volt söpörve és a csapatok által elhelyezet szemeteszsákok is össze voltak szedve.
Egy jó példa volt, hogy megmutassák, miként lehet tisztán tartani egy várost. Szeretném, megköszöni a szakágnak, a rendezőknek és azoknak az embereknek, aki elhozták Mohács városában ezt a fantasztikus versenyt.
Külön köszönöm a helybéli lakosoknak, polgárőröknek a sok-sok kedvességet, amit kaptam tőlük. Továbbá köszönöm azoknak az embereknek, akik segítették a munkámat a hétvégén.
galpetya
Hozzászólások