Magyarok a vb-n II. rész
Borsos Peti után, Sitku Tomi mesél az élményeiről... Érdemes végig olvasni!
Hogyan és mikor kerültél képbe a rallyval?
- Nem tudnám konkrét időponthoz vagy dologhoz kötni! Egyszerűen fiú vagyok, aki rajong és megőrül az autókért, motorokért! Nem voltam pilóta, nem navigáltam és a családomból sem került ki semmilyen bajnok! Egyszerű kisvárdai ember vagyok (voltam) én. Viszont a megszállottságom, rajongásom beismerem orvosi eset. Az a fajta vagyok, aki minden rally versenyről húsz méter műanyag elválasztó szalaggal tér haza, mert, hogy az annyira kell emléknek. Tudod, aki bebújik a szívócsőbe és a kipufogón jön ki, ha meglát egy versenyautót. 
A Suzuki Sport Europe-nál kezdtél szerelni. Hogyan kezdődött?
- A Suzuki Rally csapatot alakított Esztergomban és szerelőkre volt szükségük! Egy mérnökük akkor már volt Szittya Tomi személyében, aki a mai napig a Suzuki Sport Europe csapatvezetője, jó barátom, sokat köszönhetek neki. Emlékszem egy Miskolc Rally műsorfüzetében olvastam a hirdetést! Akkor kicsit hihetetlennek tűnt, hogy az akkor már a Rally Világbajnokságon futó Suzuki Team itt akar tábort verni! Nem agysebészeket és atomfizikusokat kerestek, hanem angolul beszélő, fúrni - faragni, hegeszteni tudó lelkes emberekre volt szükségük! Na, engem is „így hívnak”... 
Mi volt a feladatod, melyik versenyzőknek szereltél?
- Feladat? Az volt! Megkaptuk a Suzuki akkori VB-s pilótáját Niki Schelle-t! Vele egy teljes Német bajnokságot mentünk! Ebben az időben, Angliában volt a gyári támogatottságú Monster Sport Europe hivatalos csapat! Kiválasztott négy pilótákkal, profi mérnökökkel, szerelőkkel, sok tapasztalattal. Velünk (nálunk) „bárki” mehetett, akinek volt elég pénze. Mi voltunk az ügyfél csapat (Suzuki Sport Europe), akiket bérelni lehetett. Ezáltal már ekkor szereltem az Urmo Aava-nak (ő a Suzuki gyári pilótája ekkor) a Catalunya Rally-n, Conrad Rautenbach-nak Szardínián és Jussi Valimaki-nak a Finn VB-n.

Az ezt követő évben az MSE átpasszolta Urmo Aava-t és Kosti Katajamaki-t a teljes JWRC szezonra! Persze közben teszt ezerrel, mert ugye beállításokat „elfelejtettek” adni az angolok! Szardínián volt is meglepetés, amikor első nap végén a vezető helyről vártuk a folytatást, Dani Sordo előtt.

Erről a versenyről kimerülten éjjel hazaérve a műhelyajtóban szóltak, ne nagyon állítsam le a kamion motorját, mert reggel 9-re Lengyelországban kell lennem egy másik versenyen! Szóval autócsere és „eridj” Tomi! Közben folyamatosan bővült a csapat új emberekre volt szükség! Jellemezve bennünket volt olyan srác, aki a második héten már feladta és üzent, hogy ő többet nem jön ide, mert ezt a tempót nem fehér embernek találták ki és a srácok őrültek. Hogy ne legyen egyhangú az élet egy - két verseny Portugáliában, és persze zajlottak tesztek. A 2006-os JWRC szezonra új pilótát kaptam Pavel Valousek személyében.

Sokat utaztam a világban és boldog voltam, de azért az realizálódott bennem, hogy nem innen megyek majd nyugdíjba, ezért sokat tanultam, olvastam és angol órákat vettem magántanárnál. Gondoltam a jövőre.
Meddig tartott a Suzuki korszak és miért lett vége?
- Meddig tartott? Hmm... Amíg az M-Sport-hoz kerültem! Miért lett vége? Eltelt néhány év és szerettem volna kipróbálni magam egy nagyobb csapatban, ahol helyt kell állni és nincs mellé beszéd. Tudod új kihívás, amire szükséged van, hogy hol a helyed.
Kikkel sikerült jó kapcsolatokat kialakítanod?
- Sok barátot, ismerőst szereztem ezen időszak alatt. Szerelők, mérnökök, pilóták, navigátorok, és akik ebben a „családban” vannak.

Mai napig jó kapcsolatban vagyok P.G. Andersonnal, Guy Wilks-el, Urmo Aava-val, de említhetném Michal Kosciusko-ot vagy Martin Prokop-ot.
A Suzuki korszakból mi a legkedvesebb és a legrosszabb momentumod?
- Tudod, amikor abban a szerencsés helyzetben vagy, hogy a munkád a hobbid (és fordítva) szívvel-lélekkel és alázattal teszed a dolgodat olyan emberekkel, akik hasonlóak hozzád, akkor minden perc élmény. Úgy gondolom, hogy egy csapatban mindenkinek megvan a helye és nem rivalizálni kell, hanem a legjobbat adni! Ezért szerettem olyan emberekkel dolgozni, akik tudják honnan jöttek és jó szakemberek, akiktől tanulni lehet, és nem kinevet, ha hibázol, hanem segít! Pl. Várda Laci, aki szerelt a Jan Mölder-nek, Bútor Robinak, Aaron Burkhart-nak és mai napig az ő hátát ütik, hogy húzza a szekeret, de említhetném Harcsa Ateszt, Metz Ferikét, Gogolya Pistit vagy Ábrahám Csabit. Vele rengeteg élményem van. Pl. egy Deutschland rally után rohantunk a Finn versenyre. Szóval vasárnap este parc fermé nyit rally autó a trélerbe és ezerrel Rostock-ba, mert hétfőn hajnal hatkor indul a komp Helsinki-be. Kresz és minden szabályt felrúgva hajtottunk mire éjjel a Német rendőrök lekapcsoltak. Hirtelen zárkában találtuk magunkat, wc-re is kísérettel mehettünk. Én próbáltam győzködni őket, hogy rally VB meg Suzuki Sport, de a válasz az volt a másnapi kihallgatás és a bírság kifizetése után már mehetünk is! Kicsengettem az ötszáz eurót és harminc óra nem alvás hétfőn dél körül indultunk tovább! Késtünk 1 napot és az autó 1 aszfalt verseny után érkezett meg a Finn versenyre kedden este, szerdán már gépátvétel volt.
Rossz momentum biztos volt, de mára már csak élmény és emlék maradt. Korábban bizonyos fórumokon olvastam, minden féle megjegyzést, hogy az SSE-s fiúk bunkók, nagyképűek, stb. Én erre azt mondom, semmi gond csatlakozni kell a csapathoz, úgy és azt kell csinálni, mint az ott dolgozó srácok és azután véleményt mondani. Ők a legjobb tudásuk szerint dolgoznak a mai napig és megállják a helyüket a legjobbak között! Erről ez a véleményem.
A Suzuki után kerültél az M-Sporthoz. Hogy jött a lehetőség?
- Ezen kb. egy évig dolgoztam. Nem rendelkeztem barátnővel, új kihívást kerestem és minden megérett a váltásra. E-mailek, telefonok, stb. mire elhívtak próbaidőre. Képzelheted, amikor beléptem a szentélybe... WRC amíg a szem ellát és olyan tisztaság, mint egy műtőben! Nem viccelek, egy ember reggeltől estig a satupadokat polírozza! Rábíztak egy főszerelőre és feladatként 2005-ös Focus WRC összerakásánál segítettem! Közben azért figyelték, hogyan használom a szerszámokat, az alkatrészeket miként kezelem, ami érthető, hiszen az anyagok főleg titánium, karbon, kevlár, stb. Jó néhány kritériumot figyelembe vettek, amint utólag kiderült. Mert attól nem lesz szerelő valaki, ha overállt visel és egy tizenhármas kulcs van a kezében... Akkor aztán kitettem magamért és megmutattam, hogy a magyar szerelők is vannak olyan jók, mint az angol, finn vagy sorolhatnám a 18 ország itt dolgozóit. Néhány nap munka után egy délután behívtak kezet nyújtottak és azt mondták örülnének, ha a Ford csapat tagja lennék! Azt, amit akkor éreztem, amíg élek nem felejtem el! Sitku Tomi „faluról” a világbajnok csapat tagja lehet! Persze három hónap próbaidő, és ha nem tartom a szintet, akkor könnyen kipenderítenek. Vágod a helyzetet? Suzukinál már nem vagyok, és ha itt leírom magam, akkor útilapu a talpam alá és mehetek, ahová akarok.

A lényeg, hogy a Suzukinál felmondtam és elcuccoltam Angliába. Ekkor már könnyebb volt, mert voltak ismerős arcok és nem volt minden annyira idegen. Kaptam egy 2005 WRC-t másik két sráccal, hogy építsük össze, mert a Mikkelsen megvette, aki az egyik legjobb ügyfele volt akkor az M-Sportnak. Sok használt alkatrész és alig illeszkedett valami rendesen. Fúrni - faragni, reszelni kellett, de alaposan. Amikor elkészült az egyik nagyfőnök lejött, hogy átvegye és gratulált a minőséghez. Aztán megjelent a Malcom Wilson kezet fogott és üdvözölt a csapatban. Tudta, hogy én vagyok az új srác Magyarországról! Megjegyzem, hogy mindenkit ismer és versenyek végén egyenként, személyesen köszöni meg a munkát! Következett jó néhány hét, amikor az új 2006-os WRC-ket kellett össze szerelnünk. Ekkor jött a Fordhoz Henning Solberg, Companc Brothers (Munchies Team) és velük csináltunk néhány napos tesztet a greystokei erdőben.

Levezetésként a Henning vitt is jó néhány kört és ekkor átéreztem milyen is belülről egy Ford WRC, amikor egy top pilóta hajtja! Aztán kisebb versenyek a Matthew Wilsonnal tették még boldogabbá életemet. Ezek után újabb meeting év végén és a lehetőség, miszerint a No2 szerelője lehetek a következő 2007-es szezonban a Jari Matti Latvala-nak.

El sem akartam hinni ez olyan volt számomra, mint egy álom. Persze ez néhány embernek szúrta a szemét, akik már jóval korábban ott voltak és később kezeskedtek azért, hogy ne érezzem magam a paradicsomban...
Kikkel dolgoztál még együtt?
- Az M-Sportnál vannak a hivatalos pilóták, akkor Marcus Grönholm és Mikko Hirvonen voltak, és az „ügyfelek”, mint pl. Jari Matti Latvala, Henning Solberg és a Matthew Wilson.

Ez a Stobart team, mert a pénz nagy részét az Angol szállítmányozási cég adja Mr. Wilsonnak. Na és persze a Munchies testvérek, akik a világ leggazdagabb 100 embere között szerepelnek és nekik a rally csak hobbi. Volt lehetőség arra, hogy kiválaszd, melyik rallyra szeretnél menni és melyikre nem. Tehát nekem a Jari Matti adott volt, de mellette szereltem minden sofőrnek a customer oldalon. A Grönholmnak és a Hirvonennek állandó csapata van. Ez nem azt jelenti, hogy ők a világ legjobb szerelői, csak ott dolgoznak 10 - 15 éve és becsukott szemmel összeraknak egy Fordot. Na persze bizonyítottak azért! Jó néhány ember van, akitől ha kérdezel valamit, mert szeretnéd tudni, tanulni vagy csak érdekel, és nem válaszol, de nem azért mert bunkó, hanem ő sem tudja. Neki is így mutatták és ez így jó. Mint egy droid, nem?

Időközben tartottam a kapcsolatot a Suzukis időszakból szerzett barátommal a Szabó Atesszal, őt mindenki csak b.szdmegnek hívja a Fordnál. Nem kis munkámba telt, amíg elintéztem, hogy elhívják próbaidőre. Kamion sofőröket és megbízható embereket kerestek a szervizparkban lévő feladatok ellátásához. Akkoriban volt is nyűg vele rendesen, hiszen annyit tudott angolul, hogy yes és no. De kitett magáért és most a Ford motorhomejáért felel, ezen felül az egyik leg megbízhatóbb embere az M-Sport nagyurának. Együtt éltünk kint és rengeteg élményen vagyunk túl. Mi voltunk a ”Hungarian maffia”...

Legkedvesebb és legrosszabb momentumod?
- Ehhez legalább annyi idő kellene, amennyit ott töltöttem. De például képzeld el a helyzetet, amikor bemész a raktárba és ott is a legfelső emeletre. Tipikus az a hely ahová havonta egy ember téved fel. Félhomály, kicsit poros és az eddig gyártott összes Fordhoz - a régebbi már nem aktuális modellek - található alkatrész.

Sétálsz a polcok között pont az ajtó, oldalüvegek mellett jársz és rajtuk a nevek: Martin - Park vagy Sainz - Moya. A sor végén ülések, üléshuzatok, kb. 30-40 ülés használtak, koszosak és újabb nevek: Auriol, Duval és McRae. Ekkor már úgy ver a szíved, hogy majdnem kiugrik, bedugul a füled azt is elfelejted hol vagy és mit csinálsz. Csak egy dologra koncentrálsz, helyet foglalni a mennyországban. De beszélhetnék arról, amikor munka közben rendszertelen, tompa, mély döbögésekre lettem figyelmes. Kérdésemre, hogy mi történik a válasz: a dyno szobában - teljesítmény pad ahol a motorokat és új beállításokat tesztelnek - dolgoznak a mérnökök, meg szeretnéd nézni? Jó hogy!
A szívverésed újra kétszázon és izgulsz, mint egy „tini lány petting közben”. Belépsz a vezérlő szobába ahol négy mérnök ül a vezérlőpult és monitorok mellett, miközben az üvegfal mögött a motor bevezetékezve, becsövezve a Korzika rally Grönholm programját „játszza”. Pukkadozik, durrog, és úgy vergődik, hogy majdnem szétszaggat mindent, de ekkor már alig van erő a lábadban. Órákig néznéd, mint egy akváriumot aztán a következő pillanatban véletlenül lecsúszik a vérvörös kipufogó cső és méteres lángokat lövell, ki magából a motor mire felsikoltasz a gyönyörtől, amit nagy nevetéssel nyugtáznak. Na, itt is bemutatkoztam...

Ilyen és ehhez hasonló történetek.
Miért ért véget a Fordos korszak?
- Niki Schelle közben elhagyta az SSE-t és saját csapatot alakított Németországban. Konkrétan a Suzuki International Europe-nak (nál) dolgozott. Vettek egy Super 1600 Swiftet és kellett egy megbízható szerelő, aki kontrolálja és felügyeli az autót, csapatot. Megkeresett és ismertette a terveket miszerint JWRC bajnokságot szeretnének menni, amihez szüksége, van rám. Átbeszéltünk mindent és sok gondolkodás után döntöttem, elhagyom a Ford Team-et... Feledhetetlen élmény volt számomra az akkori időszak és fáj a szívem, de nagyon sok dolgot kellett feladnom, ami idővel sem lett volna jobb.
Ezután kerültél Németországba a Suzuki csapathoz. Miben volt ez más, mint az eddigi korszak?
- Nagy váltás volt, de aminek a legjobban örültem, hogy közelebb van az otthonomhoz. Gyakrabban találkozhatok a családommal, barátaimmal és ismerőseimmel. A felelősség viszont nagyobb volt, hiszen nem csak a versenyautót, a technikai hátteret is nekem kellett biztosítani és felügyelni. Büszke is vagyok rá, hogy azt az autót, amelyiket én felkészítettem versenyre soha nem esett ki szerelő hiba miatt! Ugyan az a feladat, mint anno az SSE-nél, de kevesebb a segítség és még több munka. Tetszett a dolog, hiszen ezért vagyok ÉN itt.

Szóval az akkori Suzuki kupa győztese Florian Niegel kapott lehetőséget hogy megmutassa, mit tud a JWRC-ben. Emlékszel a fehér Swiftre a Szardínia Rally-n? Na, a teljes szezon hasonló volt... Rá következő évben egy francia sráccal nyomultunk a Juniorok között. Yoann Bonato-nak hívják és biztos vagyok benne, ha lehetőséget kapna, hamar a legjobb pilóták között találná magát. Sok mindent tanultam tőle és új eddig nem tapasztalt dolgokkal szembesültem.
Más vezetési stílus, más autó beállítás, francia... Közben megtalált egy olasz csapat így ott is cserélgetem a váltókat. Amikor pedig van szabad hétvégénk és a Nikinek egy kis pénze nézünk egy Olasz versenyt és megjelenünk a Super 1600 Swifttel. Nagyon jók ott a körülmények és nem is hinnéd milyen kis költségvetés egy verseny.
Borsos Peti említette, hogy dolgoztatok együtt pár versenyen. Hogy ismerkedtetek meg?
- Tudod a motorsport kis család, ahogy mondani szokták. Sokat hallottam előtte róla, de személyesen csak a Mexico Rally-n találkoztunk, amikor én a Fordnál voltam. Aztán még néhány VB futamon bandáztunk. Ő számomra egyedülálló. Úgy nézek rá, mintha a bátyám lenne, mert sokat látott és tapasztalt. Büszke vagyok és felnézek rá, azért amit elért a saját erejéből. Most is megbecsült oszlopos tagja egy angol PWRC (Subaru) csapatnak. Rutinos öreg róka, jó vele dolgozni. Volt néhány alkalom, amikor szüksége volt szerelőkre és felhívott.
Magyarországról kaptál megkereséseket?
- Szerettem volna csatlakozni egy magyar Dakar Team-hez, de ők teljes munkaidőben akartak engem alkalmazni. A jelenlegi helyzetben ezt nem tudom megoldani viszont, nem adom fel. Remélem, találunk megoldást, hogy tudnék hatékony tagja lenni a csapatnak.
Hogy alakul majd az idei év?

- Idén is maradok a Niki Schelle mellett, aki a Super 1600 Swift és néhány top Gr. N Swift Sport bérbeadásával foglalkozik. A legjobb beállításokkal, sok tapasztalattal a hazai árak alatt marad. Felkért egy külföldi csapat az idei JWRC versenyekre aztán az olaszok, de a Francia Bajnokságban is jelen leszek. Viszont a legnagyobb project a sajátom. Időközben megismertem és jó barátom lett Lendvai Pistike, aki még ismeretlen - a korából adódóan -, de véleményem szerint nagyon tehetséges és leendő bajnok. Lehetőségeimhez képest szeretném segíteni őt és megmutatni vele, hogy mi is az a rally.
Köszönöm, hogy időt szakítottál rám. Sok sikert kívánok a terveid megvalósításához, továbbá köszönöm ez a nagyszerű, néha megható történetet és a képeket!
- Én köszönöm a lehetőséget.
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.


















Hozzászólások
nem irigykedik itt senki rá, csak aki ismeri az tudja hogy egy kis senki kisvárdán!
Robi&Zsuzsa
Gondolom, az elért sikereid és a mögötte álló teljesítmény jogosít fel arra, így nyilatkozz valakiről, akit valószínűleg nem is ismersz. Előtted a lehetőség, tessék, csináld utána! Ja, bocs, ahhoz kemény munkára és kitartásra lenne szükség, az pedig az ilyen jellemtelen senkiknek nem erősségük. Nekik marad az írogatás, mások ócsárolása, meg az irigykedés...
Emberileg is egy ***** vagy !
Gratulálok, Sok Sikert.
továbbra is!
és az akraterődre!
Unokanővéred:Sz .Marika
puszmusz
Vigyázz Magadra!
:*
Köszönjük ezt a riportot! És gratula Tominak!
Sokunknál hiányzik ez a mentalitás és ez az optimizmus.